A betonszilárdság vizsgálata számos esetben szükséges lehet. A vizsgálat elvégzése roncsolásos és roncsolásmentes módszerekkel is lehetséges.
A két leggyakoribb ok, ami miatt a betonszilárdságot vizsgálni szokták, az a zsalurendszer minél gyorsabb újra felhasználása és régebbi betonszerkezetek statikai állapotfelmérése. A vizsgálatra léteznek roncsolásmentes, félig roncsolásos és roncsolásos módszerek is. Az alábbiakban az utóbbit mutatjuk be részletesebben.
Nyomószilárdság: mit jelent ez pontosan és miért fontos?
A szilárdságtan egyszerű igénybevételei közé tartozik a nyomás; a nyomószilárdság pedig a nyomás okozta törőfeszültség. A beton nyomószilárdságának mértéke a beton fontos jellemzője, aminek vizsgálatára több okból kifolyólag is szükség lehet.
A vizsgálat pontosságát befolyásolja a próbatest mérete, alakja, víztartalma, utókezelésének módja, a szilárdság vizsgáló gépben való elhelyezkedése, a tapadási súrlódás, a beton szemnagysága, a terhelő erő növekedési sebessége, a gömbcsukló kialakítása, a beton kora és magának a vizsgáló berendezésnek a működési pontossága.
A leszakító vizsgálat
Ennek módja, hogy egy korongot a felületre ragasztanak, körbefúrják, majd egy hidraulikus berendezéssel felszakítják. Ez a módszer tökéletesen alkalmas a húzószilárdság és a beton felületére felvitt különböző bevonatok, rétegek tapadószilárdságának mérésére.
A HILTI-féle csapszögbelövéses technika
Ebben az esetben a szerkezeten kijelölt helyekre 10-10 darab szöget lőnek be, majd ezek kiállását lemérve a kalibrált szilárdsági összefüggés alapján tudják meghatározni a betonszilárdságot.
Próbakocka törése
Ennek a módszernek a lényege, hogy egy általában 150 mm-es élhosszúságú kockát folyamatosan növekvő nyomófeszültségnek vetnek alá. Fontos, hogy a nyomófeszültség növekedése egyenletes legyen, ne lökésszerűen történjen, mert úgy a feszültség nem lesz egyenletes az anyagban. Jó minőségű betonnál a töréskép szabályos, szimmetrikus, az aszimmetrikus töréskép pedig nem megfelelő betonszilárdságra utal.
Fontos, hogy a nem megfelelő méretű vagy alakú próbatest utólagosan, például csiszolással történő igazítása nem megengedett, mert befolyásolhatja a vizsgálat eredményét.
A betonszilárdság mértéke kulcsfontosságú jellemzője a beton szerkezeteknek. A roncsolásos vizsgálat ugyan több időt és energiát igényel a roncsolásmentes módszereknél, arról nem beszélve, hogy a beton szerkezete sérül, viszont jóval pontosabb eredményt ad. Ez a vizsgálat jellegéből adódik: mivel a roncsolásmentes módszereknél nem közvetlenül történik a szilárdság mérése, a nyomószilárdságot becslés alapján adják meg, ezért az érték megbízhatóságát nagymértékben befolyásolhatja a mérés végrehajtásának és kiértékelésének módja.
Amennyiben felkeltettük az érdeklődését, forduljon hozzánk bizalommal részletes tájékoztatásért! Keressen minket a +36-30-172-2623-as telefonszámon vagy az info@betonacelszerelo.hu e-mail címen, munkatársaink szívesen állnak rendelkezésére és minden kérdésére válaszolnak.
